II. János Pál pápa a Familiaris Consortio című apostoli buzdításában így ír: a keresztény szülők gondoskodjanak arról, hogy gyermekeiknek megmutassák, a hit és Jézus Krisztus szeretete milyen magasságokba tudja őket vezérelni. Ennek a gondoskodásnak része az is, hogy a szülők gyermekeiket a templomba is rendszeresen elviszik. Plébániánkon folyamatosan keressük és fejlesztjük azokat a formákat és lehetőségeket, amelyekkel a kisgyermekes szülők, illetve a családokban lévő gyermekek könnyebben tudnak kapcsolódni a liturgiához és a közösséghez.
Ferenc pápa az Amoris laetitia című buzdításában különös érzékenységgel emeli ki: "A gyermekeknek szükségük van szimbólumokra, gesztusokra, elbeszélésekre."
Ezek mentén az alábbiakat ajánljuk - életkortól, élethelyzettől függően:
A szentmiséken
A reggel 9 órás szentmiséken az óvodásokat - a nyári szünet kivételével - minden szentmisén egy "kimenés"-re hívjuk: a prédikáció alatt a hitoktatók kimennek velük, és az ő nyelvükön beszélgetnek az evangéliumról.
Az általános iskolások (elsősorban alsósok) ugyanígy kimehetnek, egy másik teremben velük szintén az evangéliumról beszélgetnek.
Akik fizikailag is egész közel szeretnének lenni a liturgiához, őket - ha már iskolások - szeretettel hívjuk ministrálni.
A szentmiséken az átváltoztatáskor megszólalnak a csengők. Ezt a pillanatot minden gyerek közelről nézheti, mert ilyenkor kis csengőket osztunk az oltár előtt, és minden gyerek maga is csengethet.
Év elején megáldjuk az iskolatáskákat, ilyenkor az oltárt ezek a táskák díszítik.
Advent péntekjein gitáros rorate-ra hívjuk a gyerekeket, ami után egy meleg kakaó és kalács mellett lehet "feltankolni" a napra a korai kelés után.
